Ki vagyok én?

Keresem magam.... szólnál, ha megtaláltál?

Dönci

Így vélekedtek Ti...

  • Aranyhaj: :( Nagyon sajnálom nagyapádat, részvétem. Tudom, milyen elveszíteni. Annak idején nagyon sajnáltam... (2010.03.22. 22:06) Papó
  • Lacás: agyvihar.blog.hu/2010/03/07/ha_most_nem_vagy_boldog_soha_nem_leszel_az (2010.03.22. 21:20) Papó
  • Utolsó 20

Feloldozva

2008.06.23. 10:45 - timber13

Az ölemben volt. Egyek voltunk akkor mi ketten. Pár pillanat alatt ezer gondolat futott végig rajtam: a túlcsorduló szeretet, az elfogadás, a bocsánatkérés és a megbocsájtás, mindez belesűrítve pár másodpercnyi egybefonódó tekintetbe.

A baba abbahagyja a sírást és érzem, hogy végre sikerült feloldoznom magam... Általa, aki nem az enyém, de mégis megtestesíti azt, akit eldobtam magamtól. Felszabadított a több, mint egy éve rámnehezedő teher alól ez az aprócska ember...

Nagyon szükségem volt már rá...

 

A bejegyzés trackback címe:

https://doncike.blog.hu/api/trackback/id/tr91534817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása