Ki vagyok én?

NEM, NEEEM, és NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEM!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ezzel akartam nyitni ma reggel, miután beértem a munkahelyemre. Naná, megint állt a bál mielőtt elindultam, a változatosság kedvéért most kora reggel.

Utálom ezeket a mondvacsinált vitákat... Amikor a rohanás közben feltett érdeklődő kérdésemre olyan választ kapok, amiből kiérződik a "mit cseszegetsz ba...meg", akkor én hülye, nemhogy hagynám az egészet a francba, visszakérdezek, hogy nade miért is nem történt meg aminek már rég meg kellett volna? LG-ben a pumpa emiatt (?) felszökik, és jön a kiabálás, és a szokásos "mi a fene bajod van tulajdonképpen?" kérdés, merthát szerinte ha valamit számonkérek, akkor az csakis azért történhet, mert nekem valami látens bajom van vele...

Tény, hogy vannak emberek, akik nem bírják a kritikát. Ilyen LG is. És vannak emberek, akik meg nem tudják, mikor fújjanak visszavonulót és fogják be a békesség kedvéért a szájukat, nyelve egy jó nagyot. Ez meg én vagyok.

Nem vagyok jó hangulatban, annak ellenére, hogy kétszer felhívott, és biztosítottuk egymást afelől, hogy szeretjük a másikat. Konfliktuskezelésből, kommunikációból viszont folyamatosan megbukunk, és attól tartok, ebbe egyikünk előbb-utóbb vagy beleun, vagy belefárad.

Mit csinálunk rosszul???