Vacakul érzem magam. Ülök itt az önmagam teremtette magányban, és azon elmélkedem, miért csinálom éppen így. Miért üldöztem el mindenkit magam mellől, miért zárok le mindent még azelőtt, hogy bármi is történhetne... Miért félek annyira elfogadni azt, hogy igenis értékes…
Így vélekedtek Ti...