Ki vagyok én?

Keresem magam.... szólnál, ha megtaláltál?

Dönci

Így vélekedtek Ti...

  • Aranyhaj: :( Nagyon sajnálom nagyapádat, részvétem. Tudom, milyen elveszíteni. Annak idején nagyon sajnáltam... (2010.03.22. 22:06) Papó
  • Lacás: agyvihar.blog.hu/2010/03/07/ha_most_nem_vagy_boldog_soha_nem_leszel_az (2010.03.22. 21:20) Papó
  • Utolsó 20

A nagy bukta

2008.04.18. 14:26 - timber13

Tegnap kimentünk a tópartra. Vittünk magunkkal meggyes pitét és csokis csigát: Cserebogár nagyon élvezi az ilyen piknikjellegű megmozdulásokat. Miután jóllaktunk, Bogi játékjavaslatait elfogadva játszottunk először kővé váló embereket, aztán a "gyertek haza ludaim"  klasszikus forgatókönyve következett. LG volt a farkas, éa a pad volt a "ház", ahová nekünk, ludaknak el kellett jutnunk. Ez részemről olyan jól sikerült, hogy amikor igyekeztem a padot hátulról megközelíteni, és azon átugrani, megcsúszott a cipőm, és fenékkel, keresztcsonttal és alkarral megkóstoltam mennyire kemény is tud lenni a pad támlája.

Annak ellenére, hogy se lila folt, se duzzanat nincs rajtam, fáj a fenekem és a hátam, az alkaromhoz pedig ha picit is hozzáérek már fáj, és a jobb térdemnél a szalagok (szerintem) meghúzódhattak, mert nem igazán tudok teljes testsúllyal ránehezedni a lábamra. Így most csak sántikálva tudok közlekedni, bár annyira nem feltűnő, mert eddig még senki sem észrevételezte.

Szerencsére jön a hétvége, addig lehet regenerálódni. Bár holnap egyetemi évfolyamtalálkozó, de majdcsak túlélem... Legfeljebb beszervezek két régi tankörtárs pasit, hogy támogassanak a kocsiig :-)))))

A bejegyzés trackback címe:

https://doncike.blog.hu/api/trackback/id/tr33431514

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása